Olyan a magyar népköltészet, mint egy hegyi patak, melynek medrébe nagy kőszikla gurult,
s útját csak annak megkerülésével folytathatja, előtte tóvá dagad, s látszólag nem is folyik.
Azt a sziklát medréből félregörgetni, hogy szabad folyását, fejlődését semmi se gátolja többé:
köznevelésünk, tudományos és művészeti politikánk legfőbb teendője. /Kodály Zoltán/